
A vezető tisztségviselők világa körülbelül olyan, mint egy szuperhősökről szóló képregény: tele van kihívásokkal, felelősséggel, és időnként még a világot is megmentik – vagy legalábbis a céget a csődtől. De mielőtt még bárki is szuperhősruhába bújna, vessünk egy pillantást arra, hogyan szabályozza a magyar jogrendszer ezt a kalandos területet.
Kétfrontos harc: Vezetői felelősség a gyakorlatban
A vezető tisztségviselők felelőssége olyan kétirányú utcában helyezkedik el, ahol egyik oldalon a társaság, a másikon pedig a hitelezők találhatóak. Képzeljük el ezt úgy, mint egy színházi előadást, ahol a vezetők a főszereplők: egyrészt óvják a társaságot a harmadik személyeknek okozott károktól (kivéve, ha szándékosan okozták azokat), másrészt pedig felelősséggel tartozhatnak a társaság hitelezőinek irányába is.
A történet valódi izgalma a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, mint: „Ptk.”) 3:24. § és 3:118. §-ában bújik meg, ahol a vezetők felelőssége két színpadon játszódik: az egyiken, mint egy klasszikus dráma, a szerződésszegések miatt a társaság felé, a másikon pedig, mint egy krimi, deliktuális alapon a hitelezők felé. Minden jelenetben ott lóg a levegőben a kérdés: Vajon a vezetők képesek voltak-e a hitelezői érdekeket szem előtt tartani, vagy a cég hajója zátonyra futott?
Érdekesség
Keresetek tengerében: Megállapítás és marasztalás
Képzeljük el úgy a felszámolási eljárásokat, mint egy krimisorozatot, ahol a vezető tisztségviselők a gyanúsítottak, a hitelezők pedig a nyomozók, akik igazságot szeretnének. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban, mint: „Cstv.”) 33/A. §-a alapján ebben a sorozatban a "Megállapítási kereset" az a rész, ahol a hitelezők vagy a felszámolók a bírósághoz fordulnak, hogy kiderítsék, vajon a vezetői feladataikat a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták-e el, miközben a cég hajóját a zátony felé kormányozták.
A forgatókönyv szerint, ha a cégvezetők a felszámolás kezdő időpontja előtti három évben is vezető szerepet töltöttek be a cég életében, és nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit - miközben a cég vagyona csökkent, a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését pedig meghiúsítottak, vagy éppen elmulasztották a környezeti terhek rendezését - akkor ők kerülnek a vádlottak padjára. A történet csavara itt az, hogy a hitelezőknek be kell bizonyítaniuk a vezetők hibáját, és ha sikerül, a vezetőknek kell felelniük a cég adósságaiért.
Fontos tisztázni, hogy a hitelezők a felszámolás alatt 40 napon belül bejelentkezett és nyilvántartásba vett hitelezők és azok, akik 40 napon túl, de 180 napon belül jelentkeztek be. Hitelezőnek minősül az is, aki vitatott hitelezői igénnyel rendelkezik, mindaddig, amíg vitatott hitelezői minősége fennáll. Ha a bíróság jogerős döntésével megállapítja, hogy követelése alaptalan, elveszíti hitelezői minőségét, ilyen esetben az érintett vagy eláll a keresetétől, vagy a bíróság érdemben utasítja el a keresetet.
Mint minden jó sorozatban, létezik egy mentőöv is. Ha a vezetők be tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében, akkor mentesülhetnek a felelősség alól. Ez olyan, mint amikor a főszereplő az utolsó pillanatban talál egy kiskaput a meneküléshez.
A felszámolás alatt és után is folytatható "Marasztalási kereset" az a „spin-off” sorozat, ahol a hitelezők újra és újra megpróbálják behajtani a követeléseiket, még akkor is, ha a főszereplők már rég elszaladtak a naplementébe. Itt a kulcs, hogy a hitelezőknek lehetőségük van arra, hogy előálljanak a követeléseikkel, miután a felszámolás lezárult. Fontos, hogy ha Megállapítási kereset még nem zárult le, abban az esetben ennek a kezdő napja a jogerős bírósági döntés cégközlönyben való közlésének napját követő nap.
Kihívások a cég, a vezetők, és a hitelezők életében? – Ügyvédet a fedélzetre!
Mint ahogy a krimikben is a gonosztevők próbálják elkerülni a felelősségre vonást, a törvények pedig lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy közvetlenül a vezetők ellen lépjenek fel, ha úgy gondolják, hogy a cég csalárd módon gazdálkodott. Itt a csavar, hogy a vezetők nem csak azért kerülhetnek bajba, mert rossz döntéseket hoztak, hanem azért is, hogy nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit a cég nehéz időszakaiban.
Ebben a jogi krimisorozatban a tanulság az, hogy a vezetői felelősség nem csak száraz jogi fogalom, hanem egy olyan valóság, amellyel minden vezetőnek szembe kell néznie, ha a cég hajója zátonyra fut. És természetesen, minden jó sorozathoz kell egy ügyvéd is, aki képes navigálni ezen a háborgó jogi tengeren, lehetőleg anélkül, hogy akár a vezető tisztségviselők, akár a hitelezők a cápák eledelévé váljanak.
Comments